A Valentin-nap története
Az ókori Rómában két vallási ünnep is létezett február idusa környékén. Faunus ünnepe és a Lupercalia. Ezeket az ősi eredetű ünnepeket február 13-15 között tartották. Lupercalia idején állítólag „februa” nevű, kecskebőrből készült szíjjakkal ostorozták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés termékenységet hozzon nekik. Ehhez a naphoz kapcsolódott még az a szokás (az egyház hallgatólagos egyetértésével, vagy hallható ellenvetésével együtt), hogy a fiatalok sorshúzás útján találtak párra. A tombolán egymást kihúzó párok együtt maradtak az ünnepség idejére, vagy akár egész életükre. Ez a népszokás sokak szerint erkölcstelen volt. Az ünnep névadójának valós kiléte homályba vész. A katolikus egyház több Valentinus vértanút is nyilván tart. Egyikük az a Valentinus, akinek a kivégzése pont 269.02.14-én történt. Rómában volt pap II. Claudius idején. A császár megtiltotta a fiatal katonáinak a házasodást, gondolva, hogy az egyedülálló katona elkötelezettebb a birodalommal szemben, mint a családos. Valentin, a tiltás ellenére, titokban továbbra is összeadta a fiatalokat, amíg halálra nem ítélték. Egy másik Valentinus, Terni püspöke, aki szintén II. Claudius alatt élt, a 14. században Angliában és Franciaországban a jegyesek és a fiatalok védőszentjévé vált. A Bálint-napi üzenetek forrása lehetett az a történet, miszerint Valentinus bebörtönzése alatt a hite erejével visszaadta a börtönőre vak lányának a látását, és a búcsúüzenetét úgy írta alá, hogy a „te Valentinod”. A legismertebb Valentin-napi üdvözlet Károly, orléáns-i hercegtől maradt fent, aki a Tower börtönéből írt levelet feleségének 1415-ben. Amerikában az 1700- as évektől kezdtek kézírásos „valentine”-okat küldeni.

Anglia a Valentin-napot Geoffrey Chaucer-nek köszönheti, aki a Madárparlament című versét II. Richárd udvarában tartott Valentin ünnepségre írta 1383-ban. A költemény a madarak párkereséséről szól. Igazán a 17. században vált népszerűvé a nap megünneplése. Gyakran négy babérlevelet helyeztek a párnájukra a lányok a Valentin-napot megelőző este, hogy álmukban megláthassák a leendő férjüket.

Walesben a szerelmesek helyi védőszentje, Saint Dwynwen előtt tisztelegnek január 25-én. Dwynwen egy negyedik században élő hercegnő volt, aki elég szerencsétlennek érezte magát a szerelemben. Ezért amellett döntött, hogy apácának áll. További életében az igaz szerelemért imádkozott, és remélte, hogy mások nála ügyesebben találnak párt. Ezen a napon a szeretett egyéneknek fából faragott szerelem-kanalakat ajándékoznak. Dydd Santes Dwynwen Hapus!

SkandináviaValentin napján: Dánia és Norvégia Valentinsdag néven, míg Svédország február 14-én “Alla Hjärtans Dag” néven ünnepel. Utóbbi jelentése „Minden Szív Napja”, amikor is az édes péksütemények és cukorkák játszanak főszerepet az érzelmek kimutatásában a svédeknél. Dániában és Norvégiában szerelmes verseket küldenek a férfiak a számukra fontos hölgyeknek. Aláírás helyett csak annyi pontot írnak, ahány betűből a nevük áll. Ha a lány ki tudja találni titkos hódolójának kilétét, az egy csokitojással ajándékozza meg. Ha nem, akkor neki kell afféle bocsánatkérésként a csokitojást megvennie a fiúnak. A dánok a Valentin-napot „hóvirágnak” nevezett fehér virágokkal ünneplik vörös rózsa helyett. A virágokat barátoknak és szerelmeseknek is adják.

Olaszországbanis, mint a világ többi részén általában romantikus vacsorával, ajándékokkal ünneplik a szerelmesek a Valentin-napot. Azonban létezik néhány olyan Valentin-napi szokás mely csak itt található meg. Az első, az úgynevezett „Hölgy az erkélyen”. A hölgyek, akik még nem találták meg a szerelmet, Valentin-nap varázslatos éjszakáján kiállnak az erkélyre (vagy ennek hiányában kinéznek az ablakon), és várnak. A hagyomány szerint az első férfi, akit meglátnak, egy éven belül a felségül veszi őket. A második nem más, mint Olaszország leghíresebb bonbonja a „Perugia csókja”. Megalkotója Luisa Spagnoli volt. A legenda szerint az asszony szerelembe esett a fiatal Giovanni Buitonnal. Mivel románcukat egy ideig nem lehetett nyilvánosságra hozni, Lusia titokban juttatott el szerelmes üzeneteket a férfinak, amiket a tesztelésre küldött csokoládék csomagolásába rejtett. Később ez inspirálta minden idők legnépszerűbb olasz bonbonjának a piacra dobását. A harmadik szokás mára már a világon mindenütt elterjedt. A szerelmesek hidakon, folyóknál, tavaknál találkoznak, jellemzően valamilyen jelképes lakatot zárnak rá nevük kezdőbetűivel vagy közös fényképükkel rácsra, biciklire, egymás szívére. Ha a két lakat összekapcsolódott, a fiú és a lány a kulcsot a vízbe dobja, és közben kíván valamit.

Katalóniábanigazából április 3-án ülik a szerelmesek éjszakáját, amit San Jordi napjának nevezek, és a klasszikus szent György ünnep keveredik a katalán lelki élettel. Ekkor rózsát és könyvet ajándékoznak egymásnak, azok, akik kedvelik egymást. Egyaránt adják szerelmeknek és barátoknak.

Franciaországban a Valentin nap csak a szerelmeseké. Itt is népszerűek a virág, ékszer és csokoládé ajándékok, viszont a képeslapok kevésbé, mint az angolszász országokban. Félreértésre is adhat okot, ha valaki a baráti érzelmeit ezen a napon szeretné közölni a tengerentúlon oly népszerű valentine-okkal. Az ünnepelni vágyók nagy százalékban választják a romantikus vacsora lehetőségét, szívesen mennek el a kedvesükkel egy étterembe. És sok vendéglátó hely ki is használja ezt, speciális menüket készítve február 14-re. Egy mára már betiltott hagyomány, az “une loterie d’amour”. Ezen az eseményen egyedülálló emberek az utcán, a házak előtt más szinglik után kiáltottak, és ha szerencséjük volt, akár párra is lelhettek. Azok a nők, akiket visszautasítottak, összeálltak, és tüzet gyújtottak, hogy az őket elhagyó férfiak képeit elégessék. Ma már kevéssé drámai módon ünneplik a franciák ezt a napot, inkább szerelemes üzeneteket küldenek a számukra fontos személyeknek. Az egyik leghíresebb szerelemes üzenet, Orleáns hercegéhez kötődik, aki, mialatt a Towerben raboskodott, szerelmes verseket küldött feleségének haza, Franciaországba.

Csehországbana valódi szerelem napját május elsején ünneplik. Ezt a szokást kifejezetten népszerűvé tette a romantikus cseh költő, Karel Mácha, Május című műve, melyben arról ír, hogy a május elsejei naplemente a szerelem ideje. Hagyomány ilyenkor egy virágzó cseresznye fa alatt csókot váltani, ez állítólag szerencsét hoz a pároknak az előttük álló évre. Sőt, a legenda szerint, az a nő, akit ily módon nem csókolnak meg, a következő évben elsorvad. Szóval nem éri meg kockáztatni. A párok ezidőtájt szívesen keresik fel a prágai Petřín-hegyet, ahol kimondottan ideális a csókváltás, illetve sokan Mácha szobra előtt is tisztelegnek egy-egy virágcsokorral. És ha már valaki ellátogat Prágába május elején, akkor vegyen ki egy kicsit hosszabb szabadságot, mert a hónap közepén tartják a „Pink Május” borfesztivált is. Már a neve is szép, nemde?

Ghánábana Valentin-napot a csokoládé őrületében ünneplik. Természetesen a szokásos plüss, virág és bor ajándékok is gyakran cserélnek gazdát, de az igaz szerelem kifejezésére mindig is a csokoládé és egyéb kakaótremékek voltak a legtalálóbbak. És ezt a ghánaiak komolyan is gondolják. 2007-től ünneplik az országban a szerelmesek napjával együtt a Nemzeti Csokoládé Napot. Az ötletet az adta, hogy az országban egyébként is nagyon népszerű volt az édes ajándékok adása, jelentős forgalomnövekedést okozva február 14-e körül. Már csak egy lépés volt, hogy összekapcsolják az ünnepet az üzlettel, és meg is született a csokoládé napja. Nem is csoda, hiszen Ghána a 2. legnagyobb kakaótermesztő ország a világon. Ahogy mondják: a csokoládé a legtermészetesebb módja az emberek egymás iránti érzelmeinek a kimutatására. És mi nem is szeretnénk ebben kételkedni.

Németországba az amerikai katonák „hurcolták” be a szerelmesek ünnepét.1950-ben tartották Nünbergben az első ún. Valentin-napi bált. Ennek ellenére az országban lassan honosodott meg ez a hagyomány. Az 1970-es években még Németország nagy része nem tudott erről a napról, és csupán 10 éve kezdtek a virágárusok speciális Valentin-napi csokrokat készíteni és árulni. A németek nagy része még mindig tartózkodó a szerelem efféle ünneplésével szemben, de úgy tűnik, lassan kezdi elkapni őket is az őrület. Egyre népszerűbb a virág és csokoládé ajándék adása, de még mindig messze vannak attól, amilyen nagy felhajtással az amerikaiak ünneplik. Itt is a szerelmes párok ünnepe inkább, barátok, egyedülállók nem gondolnak rá. A túl értékes ajándékok adása sem divat, vannak akik megelégszenek egy éttermi vacsorával, vagy csupán egy romantikus sétával. Amibe vittek egy kis német specialitást, az az, hogy szívesen fejezik ki érzelmeiket mézeskalács (Lebkuchen) szívekkel, melyekre kedves üzeneteket írnak. És persze, amit szintén bevonhatnak a Valentin- nap ünneplésébe, azok a szív alakú Mozart csokik. Alles Liebe zum Valentinstag!

Finnországban a barátság napjának hívják (ystävänpäivä), és az emberek a barátaiknak is adnak köszöntő kártyákat, nem csak a szerelmüknek. Viszonylag fiatal hagyomány ez az országban, az 1980-as években kezdték ünnepelni a barátság napját február 14-én. Népszerűségét mutatja, hogy 1996-tól a finn naptár is jelöli az eseményt. Gyökeret eresztett a finn kultúrában, és a leginkább várt ünnepeknek egyikévé vált. A nemzeti posta (Posti) is külön készül erre a napra, mert ez a második legforgalmasabb napjuk az évben. Az első nyomtatott kártya a Finn Vöröskereszthez kapcsolódik, de ma már olyan népszerű az üdvözlő kártyák küldése a barátok közt, hogy több mint 3 millió kártyát visz házhoz a Posti. Fiataloknak és időseknek egyaránt szerveznek programokat, baráti társaságok villásreggelivel vagy vacsorával ünnepelnek. Az olyan közös sporttevékenységek mint a bowling, a korcsolyázás vagy a szánkózás szintén népszerűek. Szóval Finnországban egyáltalán nem kell zavarba jönnie senkinek, ha éppen nincs romantikus partnere, nyugodtan lóghat együtt a barátaival.

A Fülöp-szigetekenegyszerűen szeretnek ünnepelni. Szeretik különlegessé tenni az év néhány napját, és szeretik az ezeket megelőző várakozást is. A Valentin-nap sem kivétel, általában komoly dugókat okoznak az ajándékért tülekedő Filippínók. Náluk is a karácsonyt követően a szerelem napja a második legnagyobb forgalmú ünnep. Ugyan nem hivatalos ünnep, de az ország lakóinak nagy része szokott szabadságot kivenni. Annyira szeretik ezt a napot, hogy tömeges esküvőket tartanak. A jelenség mögött az áll, hogy a házasulandó párok többsége a szerelem napját gondolta a legtökéletesebb időnek az egybekeléshez. Ezért az önkormányzatok minden évben ingyenes esküvői szertartást szerveznek azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak a hagyományosabb egyházi esküvőt. Párok százai házasodhatnak így össze, így téve a leggyakoribb házassági évfordulóvá február 14-ét. Szeretik a tematikus ünnepségeket a lehető leginkább kihangsúlyozni, ezért az üzleteket, parkokat, köztereket elöntik a szezonális dekorációk, mindenhol lehet kapni Valentin-nap témájú süteményeket, csokoládékat. Szintén szívesen kapnak az alkalmon, ha ajándékozásról van szó, ezért náluk is elterjedt, hogy a szerelmesükön kívül akár a munkatársaikat, tanáraikat, szüleiket is megajándékozzák. Tipikus ajándékuk a „balikbayan box”, ami egy nagy, erős kartondoboz tömve minden finomsággal. Sőt, a Fülöp-szigetek az egyetlen olyan ország a világon, mely alkotmányában szerepel a „szerelem” szó.

Japánbana Valentin-nap a nőknek szól. Február 14-én ők azok, akik ajándékot, általában csokoládét adnak a számukra kedves férfiaknak. Az ünnep az országban az 1950-es években vált népszerűvé, köszönhetően a boltoknak, melyek elkezdtek szív alakú csokoládékat árulni Valentin-nap környékén. Kollégákat, barátokat is meglephetnek ilyen módon. De nem minden csokoládé egyenlő. A „giri-choco” jár a barátoknak, kollégáknak és a családtagoknak. A giri jelentése kötelesség, ezért ez afféle „kötelező” ajándék, hogy kimutassák szeretteik felé a törődést. A „honmei-choco” -t pedig, melyek általában drágábbak, elegánsabbak vagy házi készítésűek, azoknak ajándékozzák, akik iránt romantikus érzelmekkel viseltetnek. Vannak akik a honmei-chocot csak azon lányoktól fogadják el, akik felé szintén gyengéd érzelmeik vannak, de a többség általában nem utasít vissza senkit. Úgy tűnhet, hogy Japánban kissé egyoldalú a szerelem ünneplése, de egy hónap múlva, március 14-én, a „white-day”-en, a megajándékozottak viszonozzák a kedvességet. Akiktől csokoládét kaptak Valentin-napon, azokat ajándékkal lepik meg. A férfiak is ekkor ajándékozzák meg a nőket, akiktől honmei csokoládét kaptak. A viszonzó ajándékok általában nagyobbak, értékesebbek.

Dél-Koreában a Valentin-nap csak az egyike a 12 szerelem napnak. Az országban minden hónap 14-e jelentős. Februárban a Valentin-napot ünneplik. Hasonlóan, mint Japánban, ilyenkor jellemzően a nők azok, akik csokoládé ajándékot adnak a számukra fontos férfiaknak. Bár ez a tradíció kezd megváltozni Koreában köszönhetően a kereskedőknek, akik mostanában a férfi vásárlóikat is megcélozzák az áruikkal. Már Valentin-nap előtt egy héttel elkezdődik a felhajtás, és egészen a White Day-t követő második hétig tart. Márciusban a Japánból átvett White Day-t tartják. Klasszikusan ez az ideje a februári figyelmesség viszonzásának, jellemzően valamilyen fehér ajándékot adnak ilyenkor, mint fehér csoki, vagy fehérnemű. Néhányan követik a háromszoros szabályt, ami azt jelenti, hogy a korábban a hölgytől kapott ajándék háromszoros értékében vásárolnak viszonzásként. Áprilisban következik a Black Day, a magányosan maradt szívek ünnepe. Aki sem februárban, sem márciusban nem kapott ajándékot, azok a dzsadzsangmjon (feketebab-szószos tészta) evésével „gyászolnak”. Gyakran ülnek össze baráti körben az egyedül maradottak, és közösen fogyasztják el a tésztát. Ezek a legnagyobb körben ünnepelt napok, de Koreában minden hónap 14-e különleges: Rose Day (Május), ilyenkor a párok sárga ruhát öltenek, és rózsát adnak egymásnak, ami szintén jellemzően sárga. Kiss Day (Június), a nap neve már megmagyarázza a legjellemzőbb tevékenységet, ilyenkor a csóké a főszerep. Silver Day (Július), a párok ezen a napon ezüst gyűrűt adnak egymásnak, ami a mély kapcsolatot és a jövőbeni közös terveket szimbolizálja. Green Day (Augusztus), alkalmából a párok a természetbe mennek, de nem felejtenek el magukkal vinni néhányat a zöld üveges Szodzsuból (koreai rizs- vagy egyéb gabonapárlat) sem. Zöld a zöldben. Photo Day (Szeptember), a párok fotókat készítenek egymásról, vagy elmennek egy stúdióba a közös fényképek miatt. Wine Day (Október), a kapcsolatok megünnepléseként egy kis bort osztanak meg egymással a szerelmesek. Movie Day (November), a párok filmnézős randira indulnak, mondani sem kell, hogy micsoda dömpinget okozva ezzel a mozikban. Hug Day (December), talán a beköszöntő hideg kellemetlenségének könnyebb elviselése miatt, ilyenkor szabad az ölelkezés. Diary Day (Január), ekkor a barátok és a párok ajándékoznak egymásnak üres naplókat, amibe az év eseményeit rögzíthetik majd.