LÉPJ KI A KERETBŐL |  

Mindig nagyon szerettem írni és olvasni. Gyermekkoromban számos kisebb nagyobb novellát írtam, de aztán az élet teljesen más irányba sodort. Nemrég vezetett az utam vissza ehhez a régi szenvedélyhez és azóta történeteket találok ki és vettek papírra magam és remélem mások szórakoztatására. Fogadjátok őket sok szeretettel!

Torontáli Marianna vagyok. Időm legnagyobb részében számolok, egy kisebb részében tanítok és egy ici-pici részében történeteket írok.
Emellett vezetek autót, vállalkozást, háztartást. Túl vagyok két gyerek felnevelésén. Szeretek sütni, főzni és persze jókat enni.
Nagyképűen hobby kertésznek vallom magam, pedig néhány éve még zöldjéről összekevertem a paradicsomot a burgonyával.
Nyáron imádom a napot, télen pedig a meleg szobában sapkát és sálat kötök a szeretteimnek, ha akarják, ha nem.
De egy dolog minden évszakban változatlan, az, hogy olvasok. Olvastam, mint kisiskolás, mint szerelmes kamasz, mint fiatal anya. Olvastam házasságban és azon kívül. Olvastam krimit, sci-fit, klasszikust, lírát, verset, magyart, külföldit és néhanapján még azt is elolvasom, amit én írtam…

Talán kedves és megértő vagyok
Bízom benne, hogy elég jó társ és anya vagyok
Én se vagyok más, csak egy útkereső
Élvezem napfényes utam, mégha néha esik is az eső
Remélem ezzel az oldallal Téged is sikerül elvarázsolni
És kéz a kézben fogjuk utunk bejárni

Miért nézünk filmeket? Miért veszünk kézbe egy könyvet? Miért merülünk el egy versben? Miért feledkezünk el a világról egy festményt csodálva? Mert mind egy-egy történetet mesél el. Elvisznek minket egy másik világba, olyan érzéseket mutatnak meg, melyeket még nem éltünk át, vagy pont segítenek jobban megérteni azt, ami már velünk is megesett. A lelkünket táplálják. Ha volt legalább egy pillanat, amikor belefelejtkeztél az olvasásba, amikor összeszorult a szíved, vagy elmosolyodtál az egyik írásom olvasása közben, már megérte tollat ragadnom.